Az EU egyszerűsít: több fenntarthatósági szabályról levesz adminisztratív terhet, de a lényeg – a hiteles adat és a nyomon követés – marad. A „kill list”1 néven emlegetett csomag a részletszabályok egy részét háttérbe sorolná, az Omnibus2 pedig külön pályán finomítja a jelentéstételt. Magyar vállalatként ez tervezési időt ad, de nem felmentést: 2026-tól a határnál a beépített kibocsátásért ténylegesen fizetünk, és az eredetigazolás több ágazatban elvárás lesz.
Az uniós könnyítések két szálon futnak. Az egyik a sajtóban „kill list”-ként1 emlegetett irány: itt az Európai Bizottság pénzügyi főigazgatósága több második szintű (technikai, végrehajtási) szabályt hátrasorolna vagy újragondolna, hogy gyorsan csökkenjen a bürokrácia. Ez külön fut a fenntarthatósági Omnibus2 csomagtól, amely a „nagy kereteket” – például a vállalati jelentéstételt és az átvilágítást – egyszerűsíti és ütemezi át. A kill list a fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos elvárások terén érinti az SFDR-t3 (fenntartható pénzügyi közzététel), az ESRS-t4 (európai fenntarthatósági jelentési standardok a CSRD-hez), az ESG-minősítések uniós szabályait és az EU zöldkötvény-szabványt; több elemnél a Bizottság halasztást vagy átdolgozást helyezett kilátásba.
Az Uniós fenntarthatósági és ESG előírásai, amelyek a magyar vállalatok mindennapi működését is érintik, szerteágazóak: CSRD5 (vállalati fenntarthatósági jelentés – mit és hogyan tegyen közzé a cég), CSDDD6 (vállalati átvilágítás – hogyan kezelje a környezeti és emberi jogi kockázatokat a működésben és a beszállítói láncban), CBAM (szén-dioxidhoz kötött határmechanizmus – a behozott termékek beépített kibocsátásához kötött elszámolás), ESRS (a CSRD-hez tartozó jelentési szabályok), EUDR (erdőirtás-mentes termékek – eredet és tételes nyomon követés). Ezekhez kapcsolódóan az Unió már több könnyítést is bevezetett (legutóbb az Omnibus csomagot 2), de a mostani lépések ezeken is túl mutatnak, és főként a technikai szabályok ütemezését és súlyát érintik.
A CBAM7 a gyakorlatban a magyar vállalatok számára azt jelenti, hogy 2026-tól az acél, cement, alumínium és más érintett importok után beépített kibocsátás alapján kell elszámolni: akinek nincs beszállítói adatfolyamra és szerződéses igazolásra felkészített rendszere, árkockázatot vállal. Az EUDR8 a fa, kávé, kakaó, szója és más alapanyagok körében helyadatot és tételes nyomon követést kér – aki nem tudja igazolni az eredetet, könnyen kiesik a vevői szűrőn. A CSRD/ESRS a közzététel minőségét kéri számon, a CSDDD pedig a mögöttes folyamatokat és kontrollokat; mindezt a hazai ESG-törvény (2023. évi CVIII.) és az SZTFH elvárásai fordítják le magyar megfelelésre és ellenőrizhetőségre. Röviden: adat, nyomon követés, szerződéses rend – ugyanabból az „adatgerincből” több kötelezettséget tudsz kiszolgálni.
A Bizottság a technikai jogszabályokat három csoportba sorolja1, és a „nem lényeges” felhatalmazások egy részét nem fogadná el 2027 októbere előtt; több elemnél módosítás vagy visszavonás is képben van. A csomag érinti a CSRD/ESRS-hez kapcsolódó egyes felhatalmazásokat (például az EU-n kívüli vállalatokra vonatkozó külön ESRS-szabályok ütemezését), az SFDR alatti több felhatalmazást, részeket az ESG-minősítések szabályozásából (belső, a hatály alól mentesített minősítések közzététele), az ESMA szerepét az ESAP gépileg olvasható formátumainál, sőt a biztosítói Szolvencia II technikai sztenderdjeit és a zöldkötvény-szabvány felügyeleti-ellenőrzési elemeit is. A Bizottság üzenete pragmatikus: ott vág, ahol a költség és az adminisztráció nagy, az értéktöbblet pedig kicsi – ugyanakkor a fő célokhoz szükséges adatok megmaradnak.
A könnyítés nem felmentés. A tőkepiaci és banki oldal továbbra is megbízható, összehasonlítható adatot kér, mert ez hat a kockázatra és a finanszírozási költségre. A PwC idei összegzése9 szerint a vállalatok jelentős része nem visszavesz, hanem emeli az ambíciót: nő a klímacélokat kitűző cégek száma, és a fenntarthatóság továbbra is üzleti értékforrás. Aki most egységes adatrendszert és beszállítói rendet épít, olcsóbban, kevesebb hibával és jobb tárgyalási pozícióval felel meg.
A CBAM 2026-tól pénzügyi tét, a CSDDD azértéklánc-kockázatkezelést kéri számon, az EUDR késhet, de magas adat-és nyomonkövetési igénnyel jön; a magyar ESG-keret pedig mindezt hazaimegfelelésre és felügyeletre fordítja le. A nyertesek azok, akik mostkonszolidálják az adatokat, szerződéseket és folyamatokat, és az ESG-t költség-és kockázatcsökkentő, tender- és finanszírozás-nyerő eszközzé alakítják.