Jelenlegi állapot felmérése (jogi megfelelés, eddigi fenntarthatósági törekvések, szervezeti felkészültség)
‍A vállalkozásoknak részletesen fel kell mérniük a szabályozói környezet által elvárt követelményeket, valamint az érdekeltek, legfőképpen a vevők fenntarthatósági elvárásainak szempontjait. Ezen elvárás és elvárásrendszerhez képest kell megvizsgálni a jelenlegi ESG tevékenységeiket és az ezekkel kapcsolatos teljesítményüket. Ide tartoznak a fenntarthatósági gyakorlatok, a belső szabályozások és folyamatok, meglévő minőségirányítási folyamatdokumentációk, valamint az alkalmazott KPI-ok (mutatók vagy indikátorok) áttekintése.
‍
Hiányosságok azonosítása
A felmérés központi eleme a jelenlegi és a kívánt állapot, valamint az elvárt jelentéstartalom közötti eltérések azonosítása. Ez lehetőséget nyújt a vállalkozások számára, hogy felismerjék azokat a konkrét területeket, ahol fejlesztésekre van szükség. Például, ha egy vállalkozás ESG teljesítménye, KPI adatgyűjtési rutinja nem felel meg teljes mértékben az elvártaknak, akkor ez egy hiányosságot jelent.

Akcióterv kidolgozása, javaslattétel a későbbi teljes jogi megfelelés biztosítására
A jelentéskészítést követően sor kerül fejlesztési javaslatok megfogalmazására egy akcióterv megalkotásának keretében. Ezzel a vállalat egy átfogó képet és tervet kap a teljes fenntarthatósági és jogi megfeleléshez vezető útról. Az akcióterv és javaslattétel tartalmazhat esetleges szervezetfejlesztési intézkedéseket, valamint szakmai javaslattételt fenntarthatósági jelentéstétel szoftveres támogatására.

A 2000. évi C. törvény (továbbiakban Számviteli törvény vagy Szvt.) a kötelezettek számára előírja a lényegességi vizsgálat elvégzését. A vizsgálat során a pénzügyi lényegesség és hatás lényegesség szerint vizsgáljuk meg a Vállalat fenntarthatósági szempontú tevékenységét, amellyel azonosítjuk a lehetséges kockázatokat és meghatározzuk a jelentés tartalmi fókuszát. A lényegességi vizsgálat elvégzését a hatályos 2023. évi CVIII. törvény (ESG törvény) is előírja.

A Számviteli törvény a kötelezettek árbevételének, illetve CapEx és OpEx költségeinek szerepeltetését is előírja az EU Taxonómia rendeletnek megfelelően. A projektben sor kerül a Vállalat tevékenységének EU Taxonómia megfeleltetésére és a jelentéshez szükséges értékek kiszámítására is. A megfeleltetést az ESG törvény is számonkéri az érintetteken, ám a Számviteli törvényhez képest egyszerűsített formában.

Scope I.: Amikor a Scope 1 kibocsátásokról beszélünk, elsősorban azokra a közvetlen kibocsátásokra gondolunk, amelyek egy cég saját tevékenységéből adódnak. Ez magában foglalja minden olyan szén-dioxid kibocsátást, amely közvetlenül a cég telephelyein, gyáraiban vagy irodáiban történik. Például, ha egy cég saját járműveivel szállít, vagy saját kazánjaiban fűt, a keletkező kibocsátások mind ebbe a kategóriába tartoznak.  Ezek a kibocsátások közvetlenül a vállalat tevékenységeihez kapcsolódnak, így ezek kezelése és csökkentése általában a legegyszerűbb.

Scope II.: A Scope 2 kibocsátások a vállalatok által vásárolt energiából – például elektromosságból vagy távfűtésből – származó közvetett kibocsátásokat jelentik. Ezek olyan kibocsátások, amelyek nem a vállalat közvetlen tevékenységéből, hanem az általuk felhasznált energia előállításából erednek. Példaként említhető a vállalati irodákban vagy gyártóüzemekben használt áram, amelynek előállítása során keletkeznek kibocsátások az energiatermelő létesítményekben. A vállalatok a zöldenergia-beszerzéssel és az energiahatékonyság növelésével csökkenthetik ezeket a kibocsátásokat.

Scope III.: A Scope 3 kibocsátások azokat a közvetett kibocsátásokat jelentik, amelyek nem a vállalat közvetlen tevékenységéből vagy energiavásárlásaiból erednek. Ezen a szinten a teljes vállalati értékláncot figyelembe kell venni. Ezek a kibocsátások a legnehezebben kezelhetők, hiszen olyan tevékenységekből származnak, amelyek a vállalat közvetlen ellenőrzésén kívül esnek. Ide tartoznak például a beszállítók által előállított termékek és szolgáltatások előállítása során keletkező kibocsátások, a dolgozók üzleti utazásai, vagy akár a termékek végső felhasználói által okozott kibocsátások.

Ebben a munkafolyamatban megvizsgáljuk a beszállítói állományt ESG szempontok szerint. Egy rövid elemzés részeként a nyilvánosan elérhető információk és a beszállítók által kitöltött kérdőívek segítségével azonosítjuk az ESG szempontból közép-, és hosszú távú kockázatokat és azok hatását is. A kockázatkezelési rendszer arra tér ki, hogy a vállalat milyen lépésekkel mitigálja az előfordulás valószínűségét, vagy a bekövetkezett eseményekre adott reakcióját.

A felmérés eredményeként készül el a Vállalat jelentése. A jelentés a hatályos jogszabályok figyelembevételével, a vonatkozó számviteli jelentéstételi sztenderdek alapján készül el. Az ajánlatadás időpontjában a Számviteli törvényben foglalt Fenntarthatósági Jelentés és az ESG törvény által meghatározott ESG beszámoló is benyújtandó több érintettnek 2026-ban, a 2025. üzleti évről. Fontos kiemelni, hogy ESG beszámoló elkészítésében külső tanácsadó kizárólag ESG Tanácsadó engedély birtokában levő természetes vagy jogi személy lehet. Cégünk tulajdonosai közt két természetes személy akkreditált ESG Tanácsadóval rendelkezik, engedélyüket a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága állította ki 2025-ben.

A Vállalatokat ESG képzések, tréningnek megtartásával is támogatjuk. Cégünk felnőttképzési engedéllyel rendelkezik, jelenleg „Vállalati ESG ismeretek” és „Zöldbeszerzés” témában egynapos, valamint kétnapos képzéseinkkel is támogatjuk a cégek fenntarthatósági átállását.

A Klíma Freskó egy interaktív, közösségi játék, amely segít megérteni a klímaváltozás tudományos összefüggéseit. A résztvevők egy csapatban dolgozva, kártyák segítségével térképezik fel a klímaváltozás okait és következményeit – mindezt játékos, mégis elgondolkodtató formában. A módszer a legfrissebb IPCC-jelentésekre épül, így tudományosan megalapozott, mégis mindenki számára érthető. A cél: tudást adni a kezedbe, hogy felelősen cselekedhess a jövőnkért.

Az Ingenium Freskó partnere a beeco kft.