2025 februárjában az Európai Bizottság kiadta az Omnibus tervezetét, amely egyszerűsíti a CSRD Direktíva követelményeit, csökkenti az adminisztratív terheket és kötelezettségeket az érintett vállalatok számára.¹ Az Európai Központi Bank (ECB) májusban megjelent ajánlásában² figyelmeztetett az Omnibus tervezet hiányosságaira. Kiemelte, hogy a javasolt könnyítések miatt 80%-kal kevesebb vállalat kerülne a direktíva hatálya alá. Az Omnibus javaslatai olyan egyszerűsítéseket tesznek lehetővé, amelyek veszélyeztetik az EU ESG ésfenntarthatósági célkitűzéseit, mert drasztikusan csökkentik az érintett vállalatok számát, valamint a jelentéstételi standardokat úgy egyszerűsítik, hogy aláássák a transzparens jelentéstételt.

Mi az a CSRD és miért fontos?
‍

A Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) az Európai Uniókulcsfontosságú irányelve, amely kötelezi a nagyvállalatokat fenntarthatóságijelentések készítésére és közzétételére.³ Ez az irányelv biztosítja a vállalatok átláthatóságát, megkönnyíti az érdekelt felek számára a fenntarthatósági tevékenységek ellenőrzését, és segíti az EU Zöld Megállapodásának végrehajtását. A CSRD előírja, hogy a cégek integrálják az ESG szempontokat pénzügyi jelentéseikbe, így elősegítve a fenntarthatóságra vonatkozó releváns információk elérhetőségét, ami nemcsak jogi megfelelőség, hanem piaci versenyképesség szempontjából is elengedhetetlen.

Mi az az Omnibus csomag és milyen változásokathoz?
‍

Az Omnibus csomag célja, hogy az EU-tagállamokban enyhítse a fenntarthatósági jelentéstétellel kapcsolatos adminisztratív terheket, különösen a kisebb vállalatok számára¹. Az Omnibus bevezetésével a CSRD előírásait nem alkalmaznák automatikusan a kisebb cégekre, így csökkentve az adminisztratív kötelezettségeket. Bár a csomag jelentős könnyítéseket tartalmaz, kritikusok szerint ezek csökkenthetik a jelentések átláthatóságát és a fenntarthatósági teljesítmény mérésének megbízhatóságát. Magyarországon a vállalatok szorosan követik az EU szabályozási változásait, mivel ezek hatással vannak a hazai ESG szabályozásra is. Az Omnibus csomag még nem lépett hatályba, de várhatóan jelentős változásokat eredményez a fenntarthatósági jelentések követelményeiben.

Az Európai Központi Bank javaslata
‍

Az ECB aggodalmát fejezte ki az Omnibus csomag bizonyos könnyítései miatt, amelyek szerinte ellentétesek lehetnek az EU fenntarthatósági céljaival.² Figyelmeztetett, hogy ha elfogadják a kisebb vállalatok mentesítését, az visszavetheti a fenntarthatósági adatgyűjtés átláthatóságát és integritását. Kiemelte, hogy a fenntarthatósági információk hozzáférhetősége kulcsfontosságú a pénzügyi piacok működése és a befektetők számára.

A magyar keretrendszer
‍

Magyarország 2024-ben módosította az ESG törvényt,⁴ és az MNB ajánlásai is a CSRD-hez igazodnak.⁵ Az MNB ajánlása a pénzügyi szektorra fókuszál, segítve a cégeket az ESG kockázatok kezelésében és az ESG adatok integrálásában. A magyar törvény folyamatosan fejlődik, hogy megfeleljen a globális trendeknek és az EU normáinak. Az MNB ajánlásai elősegítik a fenntarthatóbb vállalati működést és a versenyképesség megőrzését.

Az Omnibus hatására várhatóan változik a magyar ESG törvény hatálya: beszűkül a kötelezettek köre, és aközépvállalatok 2027 júniusáig mentesülhetnek az adatszolgáltatás alól. 2026-tól csak az 500 főnél nagyobb, jelentős árbevételű és meghatározott iparágakban működő cégek kerülnek a törvény hatálya alá.⁶

Miért foglalkozzunk mégis az ESG-vel?
‍

Bár a változások miatt sok vállalat kikerülhet a törvény hatálya alól, a Központi Bank és számos szakértő továbbra is hangsúlyozza, hogy az ESG szempontrendszernek való megfelelés elengedhetetlen.⁷ Az EU fenntarthatósági jogi keretrendszere folyamatosan épül, és a gyorsan változó előírásokhoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú a piaci versenyképesség megőrzéséhez.

‍

‍